Báró Wesselényi Miklós, iskolánk névadója

Iskolánk névadója, báró Wesselényi Miklós

(Zsibó, 1796.december 30-Pest, 1850. április 21.)

Iskolánk névadójának olyan történelmi személyiséget javasoltam az alapítónak,  aki politikusként   jól ismert törekvések között saját utat épített, nevét a  sok részre szakított magyarság egészének tisztelete övezi,  kötődik iskolánk szűkebb pátriájához, a Balatonhoz, továbbá az oktatás terén kifejtett tevékenysége kiemelkedő, és követendő példa  alapítványi iskolánknak is.

Itt úszta át a Balatont Wesselényi

Itt úszta át a Balatont Wesselényi

Ő báró Wesselényi Miklós, akire a nemzet mint árvízi hajósra emlékezik, de mi itt számon tartjuk azt is, hogy a hagyomány szerint ő úszta át elsőként a Balatont Tihany és Balatonfüred között, amit a füredi mólónál  elhelyezett emléktábla örökít meg.

02.Wesselényi Miklós emlékkő Balatonfüreden.1795-1850

Wesselényi Miklós emlékkő Balatonfüreden.1795-1850

Több alkalommal is rendeztek Wesselényi emlékversenyt.

Wesselényi emlékkő felirata

Wesselényi emlékkő felirata

A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István mellett báró Wesselényi Miklós tevékenysége alapozta meg a magyar liberális reformmozgalmat.  A liberális reformerek a birtokos nemesség vezetésével, a Habsburg birodalmon belül, de Ausztriával egyenrangú félként szerették volna biztosítani valamennyi állampolgár, nemesek és nem nemesek törvény előtti egyenlőségét és szabadságát,a soknemzetiségű Magyarországon pedig a magyar nemzeti érdekeket.

Partiumi – tágabban tehát erdélyi –  főrendi család sarjaként Wesselényi a magyar történelem nehéz korszakában kezdte politikusi pályáját. Két, végletesen szembekerülő történelemformáló személyiség,  Széchenyi István és Kossuth Lajos  között tudott mindkettejüktől eltérő úton járni és maradandót  alkotni. A ma vállalkozói számára példa értékű, hogy Wesselényi az élet szinte minden területén egyedül kellett boldoguljon és boldogult is: saját vagyonából ment el nyugati Európába, saját nyomdát hozott létre, hogy beszédeit, munkáit kiadhassa, iskolát,  vívóegyletet alapított, tudományos akadémiai tag lett, de gimnáziumi főgondnok is volt. Herkulesi erejű férfiként vált jelképpé, de fél szemére vakon volt ő a Balaton átúszója, az árvízi hajós, és világtalan emberként tartotta legemlékezetesebb beszédeit az erdélyi országgyűlésen 1848 májusában és júniusában, amik után teljesült régi álma: kimondták  az Uniót Magyarországgal, valamint kimondták a jobbágyság megszüntetését Erdélyben.

Melyik gondolatát emelhetjük ki az életműnek?  Menjünk vissza az időben 1833-ig.Ekkor,  a legjelentősebb reform országgyűlés első szakaszában adta ki Wesselényi a legismertebb művét, címe: Balítéletekről, ma talán azt mondanánk: téveszmékről, téves nézetekről. Ebből idézek:

„Nem mondom én, hogy mostani korunk legboldogabb s napjaink igen ragyogók lennének. Sőt azt állítom, állapotunk rossz, helyzetünk más nemzetekhez képest elmaradott, s mindez főként önhibánk miatt. De azt is hiszem, hogy régebben még rosszabbul volt.” 

Ki volt ez a történelemformáló személyiség, akinek fenti gondolatait ma is, mi is vállalhatjuk?

Zsibón (Jibou, Románia) született 1796. december 30-án. Gyermekkora mai szemmel nézve elképzelhetetlen tragédiákkal telt el. Szülei 11 gyermeke közül egyedül ő élte meg a felnőttkort. Csodával határos, hogy ő egyetlenként maradt életben, egyszersmind magyarázat arra, honnan ered a legendás őserő, amiről Wesselényire emlékezünk: a Balaton első ismert átúszójára, az árvízi hajósra?

Édesapja,  a „zsibói bölény” néven ismert idősebb báró Wesselényi Miklós  rengeteg edzéssel, vadászattal és lovaglással edzette fiát, tanítását házitanítókra bízta. Ma azt mondanánk: magántanulóként gondoskodott róla.

A politikai életbe az 1817-es erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezőjeként kapcsolódott be, és részt vett  az 1818. évi vármegyegyűlésen..

Szoros barátságot kötött  gróf Széchenyi Istvánnal, és 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat.

Birtokosként is példamutatónak találta a nyugaton tapasztaltakat, ezért birtokain eltörölte a robotot és az úrbéri járadék egy részét, jobbágyait az elsők között szabadította fel, és saját költségén taníttatta őket a modern és jobban jövedelmező mezőgazdasági technikákra.

Egy ideig Széchenyi vállalkozásainak legfőbb támogatója volt. Részt vett a Kaszinó megalapításában, javaslatot tett magyar színház felállítására és létrehozta az első vívókört. Wesselényit 1830-ban a Széchenyi által alapított Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsába választotta, egy évvel később pedig tiszteletbeli vidékit tagnak nevezte ki.

A gazdálkodás mellett az oktatás és művelődés terén is érdemeket szerzett, elsőként javasolta Magyarországon az óvodarendszer létrehozását, illetve a zilahi  (Zalău, Románia) gimnázium főgondviselőjeként tevékenykedett.

Van azonban olyan kezdeményezése, ami itt ma számunkra is követendő példát mutat.

Az 1830-as években báró Wesselényi Miklós mint a reformokat támogató politikus, járta az országot. Marosszék gyűlésén is felszólalt, de konzervatív ellenfelei figyelmeztették, nincs birtoka Marosszék területén, tehát nincs joga felszólalnia a szék (ami hasonló szervezet mint a vármegye) birtokosainak a gyűlésén. Ellenzéki barátai 1834-ben vásároltak neki egy telket Makfalván (Ghindari, Románia), ezáltal megteremtették a jogot Wesselényinek, hogy bekapcsolódjék Marosszék politikai életébe. Wesselényi a telken  iskolát építtetett 1836-ban, és alapítványt hozott létre 2 katolikus és 2 unitárius tanuló neveltetésére.  Alapítványát csaknem megháromszorozta a makkfalvi református egyházközség és gróf Buttler János, a makfalvi birtokosok pedig bevállalták egy rendes és egy segédtanító fizetését.

Három évtizeddel később Orbán Balázs, a Székelyföldet bejáró tudós könyvében metszetrajzot tett közzé a makfalvi iskoláról.

Szelykefürdő.Orbán Balázs sírja 1830-1890.

Szelykefürdő.Orbán Balázs sírja 1830-1890.

 

Nemesi kúriára emlékeztető, szép épület volt, ami ekkorra már 4 osztályos elemi iskolává bővült.

Makfalva. Wesselényi által épített tanoda Orbán Balázs könyvében.Színezett reprodukció.

Makfalva. Wesselényi által épített tanoda Orbán Balázs könyvében.Színezett reprodukció.

Több, mint 100 tanuló járt oda, és mellé óvodát is létesítettek.

Báró Wesselényi Miklós kezdeményezésére és alapítványából a vagyonos réteg és és a református egyház támogatásával így létesült és vált messze földön híressé egy alapítványi iskola a székelyföldi Makfalván, ahol ma szobor örökíti meg  az iskola alapítójának, Wesselényinek az emlékét.

1834-ben Makfalva kisebb község volt, mint ma Pécsely. A mai Makfalvának  alig több, mint 5.000 lakosa van. Itt a példa előttünk, hogy összefogással, önerőből mi is megvalósítsuk azt, amit csaknem kétszáz évvel ezelőtt báró Wesselényi Miklósnak és a makfalvai közösségnek sikerült!

Térjünk vissza Wesselényi politikai pályafutására.

Az 1825-ben hosszú szünet után ismét összehívott országgyűlésen – nem lévén magyarországi birtoka – csak “hallgató” lehetett. Miután Szatmárban birtokhoz jutott, az 1830. évi rövid  országgyűléstől kezdve már a felsőtábla  tagjaként, a reformmozgalom elismert vezetőjeként vett részt.

Széchenyi alapvető munkája, a Hitel kiadásától, 1830-tól kezdve Wesselényi külön útra tért. Széchenyi a nyugati határszél hagyományosan királypárti szemszögéből, Wesselényi a sokkal elmaradottabb Erdély Habsburg-ellenes nézőpontjából  fogalmazta meg nézeteit. A Hitel megjelenése után, 1831-ben írta meg a Balítéletek c. művét, ami a cenzúra miatt Bukarestben és Lipcsében csak két évvel később jelent meg.

Wesselényi bírálta a nemességet,  a jobbágykérdés rendezésének halaszthatatlanságára vonatkozó érveit fejtette ki, például a kötelező örökváltságot, a jobbágyrendszer felszámolását, a polgári alkotmányosság alapjait.  Nézetei az udvari körök heves támadásait váltották ki.

Wesselényi 1830-1833 közt a reformellenzék fő szervezője, taktikája a pozsonyi  országgyűlésen  az alsó- és felsőtáblai ellenzék együttes harcba vonultatása volt. Erdélyben ő az uniót követelő ellenzék vezére 1834 végéig.

Kolozsvár városában nyomdát alapított, ahol kezdetben saját beszédeit és írásait, majd az 1835-36-os erdélyi országgyűlésen általa készített naplót is sokszorosította.

A Habsburg kormányzat politikai perrel való elnémítására törekedett: 1835-ben Erdélyben és Magyarországon külön-külön pert indítottak ellene. Az erdélyi országgyűlési naplók engedély nélküli kiadásáért ellene indított per nem jutott el az ítéletig. A magyarországi felségsértési perben négy éven át védekezett (Kölcsey Ferenc látta el a védelmét, de élvezte a fiatal Deák Ferenc, a későbbi „haza bölcse” támogatását is.).

A per lefolyása idején történt a tragikus 1838. évi pesti árvíz, ahol  a fél szemére vak, de herkulesi erejű és rettenthetetlen bátorságú Wesselényi hősi önfeláldozással, csónakjával mentette ki a szerencsétlen polgárokat a jeges Dunából és a vízben álló épületekből, kiérdemelve ezzel – Vörösmarty költeményének címével  –   „árvízi hajós” nevet és a domborművet a Ferenciek terén emelt ferences templom külső oldalfalán.

Budapest-Wesselényi-Miklós-az-árvízi-hajós-emléktáblája.V.k.Ferenciek-temploma

Budapest Wesselényi Miklós az árvízi hajós emléktáblája.V.k.Ferenciek-temploma

Hősies magatartása és példátlan népszerűsége nem befolyásolta az ítélkezőket: 3 évi fogságra ítélték, amit a budai Várban kellett kitöltenie – a mai Táncsics Mihály utcában, ahol vele egy időben Kossuth Lajos, utóbb  Táncsics Mihály is raboskodott.

Budavár.-Wesselényi-Kossuth-Táncsics-egykori-börtöne.I.ker

Budavár. Wesselényi-Kossuth-Táncsics egykori börtöne. I.ker

Súlyosbodó szembaja miatt büntetés-megszakítással rövidesen szabadlábra került, 1840-ben pedig kegyelmet kapott.  Gräfenbergben (Lázně Jeseník, Csehország, Olmütz közelében)  gyógykezelték,  Vincenz Priessnitz ekkor kezdeményezett gyógyvizes terápiájával. Innen 1843-ban tért haza, de másik szemét sem lehetett megmenteni, 1844-ben megvakult. 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. Kastélyában rendre látogatták őt a reformkor jeles személyiségei, mint Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Kemény Zsigmond..

Feleségül vette az őt Gräfenbergtől haláláig gondozó fiatal Lux Annát, és két fiúgyermekük született.

Wesselényi világtalan emberként  is visszatért a reformkor  politikai vívópástjára. A Széchenyi-Kossuth-vitában Kossuth mellé állt.

E korszakának legfontosabb alkotása a Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében c. műve (1843) volt, a korai magyar liberalizmus nemzeti kérdésben vallott álláspontjának legfontosabb összegezése. Jól mérte fel és látta előre a nagyhatalmak szövetségi politikájának várható alakulását is.  Angliát ugyan Oroszország természetes ellenfelei közé sorolta. de többi következtetése mintha a világháborús szövetségeket jósolta volna meg.  Ausztriát főleg a balkáni érdekeltsége nyomán Poroszországhoz közelítette. (Az egységes Német Birodalom csak  három évtized múlva jön létre.) Franciaországot a rajnai határ elérésének célja miatt potenciális orosz szövetségesnek tekinti, ami majd a francia-orosz szerződésben fog testet ölteni (1893). Oroszország hatalmi állását kifejezetten előnyösnek látja, mivel földrajzilag nehezen sebezhető, és valószínűnek látta, hogy bármilyen konfliktust túlélhet, míg ellenfelei sokkal sérülékenyebbnek tűnnek.

Wesselényi részt vett az 1848. évi első népképviseleti országgyűlésen, és Kossuthot támogatta beszédével: veszélyben a haza!  Jellasics betörésekor részt vett abban  küldöttségben, ami Kossuth kívánságára Bécsbe ment, hogy kifejezze rokonszenvét az örökös tartományok felé. Még beszédet is tartott a bécsi tömeg előtt.

A viszály azonban tovább éleződött,és amikor a törvénytelenül kinevezett gróf Lamberg Ferenc tábornagyot a pesti tömeg agyonverte, Wesselényi nem tudott azonosulni a forradalom további útjával, elköszönt Kossuthtól és feleségével együtt visszatért Gräfenbergbe.

Innen csak  a szabadságharc leverése után, 1850 tavaszán indult  haza. Utazás közben azonban tüdőgyulladást kapott. Április 21-én Pesten érte a halál. A Kálvin téri református templomban temették el.

Budapest,Kálvin tér. református templom.Wesselényi első nyughelye 1850-1851.

Budapest,Kálvin tér. református templom.Wesselényi első nyughelye 1850-1851.

Végakarata szerint Zsibón akart nyugodni,1851 januárjában oda szállították át és helyezték örök nyugalomra.

Wesselényi nevét utcák és más közterületek vették fel. A legismertebb a fővárosi VII. kerületi Wesselényi utca. A csak a családi nevet tartalmazó névtáblához semmiféle emléktáblát, bemutató szöveget nem helyeztek el.

BudapestVII.ker_.-Wesselényi-u.2-4.-névtáblaBudapestVII.ker_.-Wesselényi-u.2-4.-névtábla

BudapestVII.ker_.-Wesselényi-u.2-4.-névtábla

Dr. Marossy Endre

A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola vászolyi családi napján, 2013.11.30-án tartott előadás bővített, szerkesztett változata a szerző felvételeivel.

A szerző honismereti, hadtörténelmi cikkei olvashatók ezen a linken:http://marossyendre.5mp.eu)

 

 

Author: Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola

A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola 2013 őszén indult alsó tagozattal (1-4. osztályig), 2014-2015-ös tanévtől pedig felmenő rendszerben már felső tagozatra is beírathatók a gyerekek. Kiemelten támogatjuk az otthonoktatást, a magántanulói státuszt, az erre a célra kidolgozott távoktatási programunkkal, mind a Magyarországon, mind a külföldön élő gyermekek számára. Beiratkozási információk, hasznos tudnivalók

Share This Post On

1 Comment

  1. Végre! Találtam egy igazán helyénvaló közoktatási törekvést. Emberközeli, hagyományőrző, értékteremtő, jövőbe is plántáló, természetesen közép-európai – s vele együtt magyar – szellemiséget véltem itt fölfedezni.
    Gratulálok! Így tovább!
    Készséggel csatlakozom a munkájukhoz, amint lehetőség adódok rá.
    Tisztelettel: Benyovszky Pál Márton

    30-368 7568

    Post a Reply

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.