Iskolakezdés előtt: hogyan fejleszthetjük a nagycsoportban a szem-kéz koordinációt?

19 fejlesztő gyakorlat nagycsoportosoknak, de akár még első osztályosoknak is – természetesen úgy a legjobb, ha a szülő és a gyerek együtt csinálják!

  1. Labirintusban való ceruza vezetés – a gyerekek imádják az ilyen feladatokat, érdemes a netről gyűjteni párat, több példányban is kinyomtatni, és minden napra juttatni egyet-kettőt. Fantasztikusan hatékony, mert az összpontosítást és a térlátást egyszerre fejleszti, miközben a kézzel is pontosan kell dolgozni. Ha egyet kell választani a 19 közül, ez legyen az első!
  2. Pontok meghatározott sorrendben való összekötése – bár a legtöbb ilyen feladat már a számok ismeretét is feltételezi – főleg a bonyolultabbak -, keressünk olyanokat, amik a számok ismeretét még nem kívánják, de a pontok összekötése kiad egy formát/figurát. Akár magunk is készíthetünk négyzet, téglalap, háromszög, egyéb sokszögek, vagy testek rajzai csúcspontjainak kijelölésével.
  3. Rengeteg rajzolás és színezés ceruzával és színessel – a ceruza és a színesek kissé monoton, de nagy figyelmet igénylő ide-oda mozgatása nemcsak a szem-kéz koordinációt fejleszti, hanem konkrétan a kézfejet és az ujjakat is edzi. Csak addig csinálja, amíg el nem fárad. Soha ne erőltesd a színezést és a rajzolást, mert ez egy kreatív tevékenység is egyben, és ha erőlteted, akkor duplán ártasz: mind a kreativitása sérül, mind a motivációja. Intő jel, ha a gyerek végtelenül utál rajzolni és színezni, mert ez arra utalhat, hogy szem-kéz koordinációja nagyon fejletlen. Ez esetben inkább a többi pontot gyakoroljátok többször, mintsem ezt erőltessétek elsősorban. Mindig vissza lehet rá térni, hogy van-e változás, vélhetően lesz, jó irányba ráadásul, mert  a többi gyakorlat hatékonyabb lesz nála.
  4. Forgó mozgások – az agy koordinációs képességét mind a finommotoros, mind a nagymozgásos szinten példátlan hatékonysággal fejlesztik az úgynevezett forgó mozgások: bukfenc előre-hátra, önmaga tengelye körüli forgás, gurulás a padlón, háton billegés (mint mikor hátára fordítunk egy teknősbékát, és az billeg ide-oda). Mindenfélét lehet gyakorolni, arra kell figyelni, hogy egyedül az ágyon ne bukfencezzen!
  5. Sok-sok hintázás – nemcsak megnyugtató, de fejlesztő is a hintázás, akár előre-hátra, akár oldalra, akár fel-le (libikóka), akár össze-vissza történik. Az agy és az idegrendszer eszméletlen erőbedobással dolgozik ilyenkor, még ha csak puszta szórakozásnak is tűnik az egész. Hintázzon, amikor csak lehet!

    Ebben az értelemben nyugodtan tedd hintába a gyereket 🙂

  6. Egyensúlyozás – egy lábon álldogálás, vékony sávon való járkálás (járdaszegélyt nem javasoljuk, mert ha lecsúszik a lába, akkor könnyen ficam vagy törés lehet belőle), kézenállás, fejenállás – ez utóbbiak természetesen felügyelettel, segítséggel.
  7. Úszás vagy szervezett úszásoktatás – Az úszás annyira összetett mozgássor, és annyira fegyelmezett hozzáállást kíván, hogy gyakorlatilag mind a test működésére, mind a kognitív képességek fejlődésére jó hatással van. Nem kötelező úszóbajnokká válni, elég lehet nagycsoportos korra akár csak a vízbiztonság elérése is, ami azt jelenti, hogy tudja a légzőtechnikákat, merülő feladatokat el tudja végezni – pl. követ felhozni a medence aljáról -, és biztonságban érzi magát a tanmedencében.
  8. Gyöngyfűzés – örök klasszikus, hosszabb magyarázatra gyaníthatóan nem szorul. Segíti a figyelemfókuszálás képességét is, erősíti a kitartás képességét. Az a legjobb, ha a végén tényleg elkészül egy karkötő vagy nyaklánc, mert az sikerélményt is ad azon túl, hogy kellemesen eltöltöttük az időt.
  9. Olló használata – ne féljünk ollót adni a gyerek kezébe! Az olló a ceruzafogó ujjakat kifejezetten fejlesztik, miközben egy új alkotási módot is megismer a csemete. Lehet például hópelyhet vagdosni sima fehér, 4-5-ször félbehajtott papírlapból, vagy kedvenc figurákat kinyomtatni, és minél pontosabban körbevagdosni. Kis gyakorlás, és vagdosó-művész lesz a gyerek! (Egy jó porszívó beszerzése általában előnyös szokott lenni :))
  10. Kézfej és az ujjak erősítése – bármennyire is furának tűnik, de az udvaron nagy köveket megfogni és cipelni, jó erősen belekapaszkodni dolgokba, és húzni bizony erősítenek. Gyenge izomzattal nem lehet pontosan dolgozni, mikor írásra kerül a sor, és tartani kell a szűk vonalak közti teret…
  11. Labda dobás-elkapás-visszaütés-pattogtatás – az a lényeg ennél a gyakorlatnál, hogy kizárólag kézzel lehessen megérinteni a labdát, a lábnak itt a kitámasztáson és az elmozdulás segítésén kívül ne legyen szerepe!
  12. Focizás, labdarúgás – az előző gyakorlat pepitában: csak lábbal lehet érinteni a labdát, és így kell például visszajutattni a másik játékoshoz, vagy vezetni az udvaron, játszótéren, kapura rúgni, stb. A lehetőségek száma végtelen – mínusz kézmunka 🙂
  13. Keresztbelendítés – bal könyök érintése a jobb térdhez úgy, hogy a térdet emeljük, nem pedig előrehajolunk. Bal könyök-jobb térd, jobb könyök-bal térd, ennek a mozdulatsornak a váltogatása addig, míg meg nem unja. Anyának és apának is remek feladat, lehet együtt csinálni!
  14. Jóga – a jóga a közhiedelemmel ellentétben nem puszta testgyakorlás, de most mi csak a testgyakorlás részének előnyeire szeretnénk rávilágítani: a jógaászanák – bármilyen irányzatról legyen is szó – összehangolják a testet-lelket-elmét, és könnyed mozdulatok kivitelezésével mindhárom területet fejlesztik. Elég 3-4 egyszerű ászanával kezdeni, lasú mozdulatokkal, nincs szükség sem erőltetésre, sem kapkodásra.
  15. Zenehallgatás – hallgat elég zenét a gyerek, vagy csak azt kapja, ami a rádióból és a reklámokból jön? Már a nagyon kicsi gyerekeknek is meghatározott ízlésük lehet a zenével kapcsolatban, aminek persze sok közös alapja van a szülők ízlésével. Mindenképp hagyni kell őt, hogy akár orrvérzésig hallgasson egy zeneszámot, vagy olyan zenét hallgathasson, amit te el sem bírsz viselni. A zene nemcsak fejleszt, de gyógyít is, életfontosságú számunkra, hogy annyi zenét hallgathassunk, amennyit csak akarunk!
  16. Éneklés – az előbbi pont kiegészítése: a saját hangunk rezgése varázslatos erővel bír a magunk számára már akkor is, ha csak beszélünk, de ha énekelni is van módunk, akkor egy új, védett, biztonságos világ épül fel körülöttünk, amiben írni-olvasni kifejezetten könnyű A szem-kéz koordináció nemcsak puszta mechanika, hanem nagyon fontos lelki rétegei is vannak. A zene és az éneklés biztosítják ezeket a rétegeket, amik nélkül a mechanika nem működhet.
  17. Tánc – az előző két pont kiegészítése, folyománya. Hadd táncoljon! Akár egy vérbeli néptáncos, akár egy új Beyoncé veszett el benne, hagyd kibontakozni! Az a gyerek, aki pontosan le tud utánozni táncmozdulatokat, az nem fog félni vonalakat húzgálni az írásfüzetbe!

    Akár szervezett, akár “feestyle”, hadd táncoljon, amennyit csak akar!

  18. Drámajáték – ahhoz, hogy egy gyerek komfortosan érezze magát az „én írok és olvasok, számolok, iskolás vagyok” szerepében is majd – ami szintén a mentális kihívás része – ahhoz nem árt, ha más, tőle egyébként teljesen idegen szerepekben is komfortosan érzi magát. Játsszatok el BÁRMILYEN szerepet, ami csak eszetekbe jut. Láttok egy kerítésen sütkérező macskát? Játsszátok el, hogy ő ti vagytok! Mit gondoltok? Mit éreztek? Mi a tervetek a következő percekre? De lehettek kavicsok, növények, házkémények, bármik! Nem kötelező más emberek bőrébe bújni „játszásiból”, mert ehhez a gyakorlathoz az egész világ a lábatok előtt hever akár hazafelé az oviból, vagy épp bevásárlás közben.
  19. Szemtorna – a szemünk az az érzékszervünk, amivel leginkább kapcsolódunk a rajtunk kívül lévő világhoz, mégis csak töredéknyi képességét használjuk nap mint nap, ami azt eredményezi, hogy kihívások esetén könnyen elfárad, márpedig írni-olvasni tanulni óriási kihívás lesz.

    A szemtorna lényege: ide-oda nézegetni gyors egymásutánban, elfáradásig

    Szemtorna1: nézzetek felfelé, ameddig csak tudtok – amíg már szinte feszítő érzést éreztek, majd gyorsan lefelé, tehát mozgassátok a függőleges tengelyen gyorsan a tekinteteketek/szemeteket, anélkül, hogy ténylegesen néznétek valamit (lehet csukott szemmel is csinálni). Fejetek ne mozduljon! Menjetek el a határokig, ameddig már kényelmetlen, így az egyébként edzetlen szemizmok is hirtelen „észbekapnak”.
    Szemtorna2: Ugyanezt csináljátok a vízszintes tengelyen is – jobbra-balra nézzetek ki anélkül, hogy a fejetek mozdulna –, felváltva kitekintve mindkét oldalra, a perifériákra. Ez a két gyakorlat egyébként remek alkalom a függőleges és a vízszintes fogalmának megismerésére is :).
    Szemtorna3: szemkörzés. Nézzetek körbe a szemetekkel annyira, amennyire csak tudtok, forgassátok a szemeteket. 5ször balra legyen meg egy teljes kör, 5ször meg jobbra.
    Szemtorna4: ujjbeggyel finoman ütögessétek szembe a szemgödör külső íveit, tehát NEM a szemet, hanem a koponyán a szemgödör ívét. Szemöldök, külső szemzugtól kb. 1 centire, alsó szemhéj alatt 1 centire, belső szemzugtól kb. 1 centire. Finom, pici, kissé felpezsdítő ütögetésekre van szükség, nem püfölésre és monoklira! Ez a gyakorlat kettős célt is szolgál: egyrészt a vérkeringést megindítja a szem körül, másrészt a kéz érzékenységét is fejleszti.

Jó gyakorolgatást, majd meglátjátok, ha ezeknek a többségét naponta használjátok – minden játékos és nem játékos alkalmat kihasználva –, akkor az összpontosítást és kitartást igénylő írás-olvasás tanulás, és úgy egyébként az iskola első osztálya semmiféle gondot nem fog okozni. Nálunk biztos nem :).

 

 

Author: Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola

A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola 2013 őszén indult alsó tagozattal (1-4. osztályig), 2014-2015-ös tanévtől pedig felmenő rendszerben már felső tagozatra is beírathatók a gyerekek. Kiemelten támogatjuk az otthonoktatást, a magántanulói státuszt, az erre a célra kidolgozott távoktatási programunkkal, mind a Magyarországon, mind a külföldön élő gyermekek számára. Beiratkozási információk, hasznos tudnivalók

Share This Post On

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.