Ez a fajta kényszerszülte oktatási rend sok középiskolás és egyetemi diák életét változtatta meg. Mindenki vegyes érzelmekkel fogadta az „Új kor” eljövetelét. Volt, aki pozitívan, volt, aki negatívan élte meg a változtatásokat. Bennem még mindig harcol ez a két pólus. De hogyan is kapcsolódok én a témához?
Végzős diákként nyakig benne vagyok ezen oktatási forma gyakorlati használatában. Az érme mindkét oldalát persze nehéz objektíven bemutatni, mert ahány diák, annyi féle igény létezik. A pozitívumokkal szeretném kezdeni, mert azokból sajnos kevesebbet észlelek. Az első és legfontosabb, hogy nem kell időt fordítanom az utazásra. A vírushelyzet előtti időkben a lakhelyemtől az iskoláig megtett időtartam majdnem két órát ölelt fel. Ennek annyi előnye volt, hogy az út alatt tudtam tanulni, de ezt most utazás nélkül is megtehetem. A másik pozitívum, hogy iskola után is el tudom érni a tanárokat, ha felmerült pár kérdésem a tananyaggal kapcsolatban és a pedagógusok is sokkal segítőkészebbek ebben a helyzetben.
A negatívumai a szociális élet háttérbe szorulása, amiben igazából a COVID-19 játszott szerepet, és az olykor felmerülő technikai problémák. Például: Skype nehézkes használata, emailek elkeveredése, és még sorolhatnám. Emellett több mint napi 8 órát töltünk el a képernyő előtt, ami hosszútávon nem egészséges. Sokan mondják, hogy megnő az ember szabad ideje ezen oktatási forma alatt, de ezt én, és más diáktársaim nem így éltük meg. Sokkal szorosabbak a határidők és többnek bizonyul a tananyag is. Emellett, ha az ember szinte csak az iskolai dolgokkal van elfoglalva, – vagy csak szimplán korlátozottak a lehetőségei a vírushelyzet miatt – akkor egy idő után az egyhangú környezet, és a társaság hiánya, rá tudja nyomni bélyegét a tanulmányi eredményekre, ugyanis szépen lassan elvesztik a diákok az érdeklődést a tanulás iránt.
Amit én javasolni tudok a diákoknak, hogy próbálják kihozni a legtöbbet ebből a helyzetből. Ha bezárul egy ajtó, valahol kinyílik egy másik. Találjuk meg ezeket az új dolgokat és éljünk velük. Én úgy használom ki a lehetőségeimet, hogy az élet más területein is próbálom fejleszteni magam és életcélt keresek. Még ebben a helyzetben is lehet találni elfoglaltságot és reményt. Úgyhogy csak kitartás, és sikeres érettségit tudok kívánni sorstársaimnak, a többieknek pedig jó tanulást!
Bazsó Krisztián
Az Iránytű márciusi számában jelent meg az alábbi cikk Bazsó Krisztiántól. Ha még nem követi az újság Facebook oldalát, itt megteheti: