Az alapítványi iskola egy olyan oktatási intézmény, amelyet nem az állam, hanem egy azt megalapító szervezet – jelen esetben alapítvány – működtet, vagyis tart fenn. Ilyen esetben úgy mondjuk, hogy az iskola fenntartója az alapítvány.
Ennek értelmében az alapítványi iskola programja és működése eltérhet az állami iskolákétól, mivel az államtól független fenntartó felelőssége az üzemeltetés és persze a gazdaságos menedzselés.
Az alapítványi iskolákra ugyanúgy vonatkoznak a köznevelési előírások, mint bármilyen köznevelési intézményre. Az alapítványi iskolák célja általában, hogy az állami iskoláktól eltérő, más módszerekkel tanítsa meg diákjának az általános-, és/vagy a felsőoktatási ismereteket, többnyire a diákok kiemelkedő vagy különleges teljesítményére alapozva.
Az alapítványi iskola fókuszában állhat egy-egy tantárgy, vagy olyan speciális tanítási módot megalapozó egyéb területek, mint pl. valamilyen tudomány vagy művészet.
Eltérő tantervű iskolák lehetnek ezen kívül a fogyatékkal élők vagy valamilyen betegséggel együtt élő gyerekeket szárnyuk alá vevő alapítványi iskolák és köznevelési intézmények.
Alapfokú művészeti iskola
Hat éves korától minden gyermeknek kötelező iskolába járnia, de a szülők dönthetnek arról, hogy melyik iskolába járassák gyermeküket. Alapfokú művészeti iskola alatt az olyan intézményt értjük, amely az állami iskolával ellentétben az általános iskolai alapismereteket művészeti megközelítésben oktatja a diákjainak, illetve az alapfokú művészeti iskola keretében kiemelten foglalkoznak a művészetekkel és a kreativitás fejlesztésével. Az alapfokú művészeti iskolának és pedagógusainak fő feladata a gyerekek tehetségeinek feltérképezése, a különböző készségeinek és művészi képességeinek továbbfejlesztése, valamint a diákok felkészítése esetleges szakirányú továbbtanulásra.
Az alapfokú művészeti iskolában a tanítók kiemelt figyelmet szentelnek a nebulókra, valamint a tehetségükre, akik így az általános műveltséget a saját kreativitásukra alapozva, azzal összhangban sajátíthatják el.
Az alapfokú művészeti iskola tehát bizonyos értelemben emelt szintű oktatást biztosít a csemetéknek.
Alternatív iskola
Az alternatív iskola saját tanterv alapján, sajátos tempóban, az átlagostól különböző pedagógiai módszerekkel oktatja diákjait. Az állami iskolák kapacitáshiányaival ellentétben az alternatív iskolákban a tanköteles és középiskolás gyermekek oktatása általában egyénre szabottan történik, így kevesebb az esélye annak, hogy a gyermek kirekesztettséget szenvedjen el, vagy bármilyen módon sérüljenek a tanulással és fejlődéssel kapcsolatos érdekei.
Alternatív iskola ezen kívül lehet például egyházi-, művészi-, vagy más szakirányú iskola. Az alternatív iskolák általában egy alapítvány nevéhez fűződnek, ritkán találunk állami fenntartásban alternatív iskolákat. Gyakran atipikus gyerekek oktatását is vállalják az alternatív iskolák, akiket kiszorít az oktatási rendszer, vagy akiket olyan tehetséggel áldott meg a sors, amit érdemes kiaknázni, és aminek a szülők kiemelt figyelmet szeretnének biztosítani.
Az alternatív iskolák többségükben ugyanazt a kötelező általános műveltséget biztosítják a gyerekek számára, mint a hagyományos iskolák, a különbség általában a tanítási/pedagógiai módszerekben és a bizonyos részterületekre és különleges képességekre való fókuszálásban rejlik. Az alternatív iskola gyűjtőfogalom nem azt jelenti, hogy mindenben más az iskola, mint például az állami fenntartásúak, hanem inkább azt jelenti, hogy kevés, de lényeges elemében más.
A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola is egy alternatív iskola. A kerettantervet és a NAT elvárásait használjuk a pedagógia programunkban, osztályozunk is, de a szokványostól eltérően leginkább projektoktatást alkalmazunk a frontális oktatás helyett.
Alternatív általános iskola
A magyar törvény szerint hat éves korától minden gyermek tanköteles, vagyis a szülőnek gondoskodnia kell csemetéje általános iskolába történő beíratásáról. Az állami iskolákban nagyon sok a beiratkozó, így gyakran nem jut kellő idő arra, hogy minden diákot figyelemmel kísérjenek a pedagógusok az évek során. Így mindenkire egy sablont erőltetnek, a személyre szabottság helyett.
Szerencsére léteznek olyan alternatív általános iskolák, mint amilyen a BWM is, amelyek pótolják ezt a hiányosságot. A szülő dönthet úgy, hogy gyermeke számára az általános műveltséget alternatív általános iskolai oktatás keretében kívánja biztosítani. A sima iskola és az alternatív általános iskola elvégzésével a diák ugyanarra az általános műveltségre tehet szert, ám az alternatív általános iskolában nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanítás módjára és az egyénre szabottságra, a kreativitás kibontakoztatására és arra, hogy a diák a számára legmegfelelőbb szolgáltatást kapja.
Magániskola
A magániskola a gyermekek kötelező iskoláztatásának alternatív módja, és azért magániskola az elnevezése, mert nem az állam tartja fenn, hanem egy magánszervezet, ami többnyire alapítvány szokott lenni. A magániskolára olyan gyermekeknek van szükségük, akiknek szülei valamilyen oknál fogva az átlagostól eltérő módon szeretnék taníttatni gyermeküket. A magániskolákra jellemző a szokványostól eltérő szemléletmód, ami áthatja az oktatási stílust és a gyerekekkel, de a szülőkkel való együttműködést is.
Elsősorban olyan szülők szoktak magániskolát választani, akik gyermeküket óvni szeretnék a társadalmi megkülönböztetéstől, vagy épp ellenkezőleg: azt szeretnék, ha gyermekük valamilyen oknál fogva különös figyelmet kaphatna a tanítók részéről. Ilyen lehet egy betegséggel együtt élő gyermek, egy híres közszereplő csemetéje, sportoló gyermek, vagy olyan szülők gyermeke, akik az oktatás szokásostól eltérő módját részesítik előnyben, mert a gyermekük jövőjét valóban életkészségekre szeretnék alapozni, nem pedig pusztán adatok bebiflázására.
A magániskola a köznyelvben az alternatív iskola és az alapítványi iskola szinonimája is egyben. A magániskola oktatási módszerei eltérnek a hagyományos általános iskoláétól, hiszen már önmagában az általánosan jellemző kisebb létszám miatt a pedagógusok nagyobb figyelmet fordítanak a diákokra. Egy művészeti iskolában például a tehetség hamar felszínre kerül és a tanítvány már egészen fiatalon, játszva tanulja meg a tananyagot, az éveken át tartó megfeleléskényszer helyett.
Iskola
Az iskola az az intézmény, ahol a gyerekeket meghatározott tananyag alapján felkészítik a nagy betűs életre, és arra, hogy majdan a társadalom tevékeny és hasznos tagja legyen.
Ezek azok az évek, amikor a gyerekeknek személyisége kialakul, ezért mind a család, mind a társadalom számára egyaránt fontos szempont, hogy mi lesz a kisemberből, ha nagy lesz.
Az iskola épületében ugyanúgy gyermeknevelés folyik, akár otthon, a szűk családi körben, csak más módokon és más szinteken.
A suli köztudottan általában nem a gyerekek kedvenc helye. Még ha az első 1-2 év játékosan telik is el például egy általános iskolában, a rá következő években a gyerekek le-le maradnak az órán és az állami oktatásnak nem mindig van kapacitása arra, hogy minden diák lépést tudjon tartani, pedig ez a társadalomba történő beilleszkedés alapja.
Az iskolák arra hivatottak, hogy sikeres felnőtteket neveljenek a gyerekekből, ez a célkitűzésük mégis túl sokszor szenved csorbát az állami oktatásban.
Sok múlik az osztályok létszámán, a pedagógusok terheltségén és türelmén, a tananyagon és a szülőkön is, de az állami fenntartású iskolákban sem a pedagógusoknak, sem a gyerekeknek, sem a szülőknek nincs beleszólásuk abba, hogy mi és hogyan történjen.
A magániskolák, alternatív iskolák és alapítványi iskolák a szokásostól eltérő módszerekkel tanítanak és kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekekre, hogy az iskolában tanultak ne csupán jó osztályzatot és megfeleléskényszert eredményezzen.
Az alternatív iskolák ráadásul a szülőkkel való kapcsolattartásban is egészen más színvonalat képviselnek, mint állami társaik, így valódi közösségek tudnak létrejönni, aminek előnyös következményei egyértelműen a gyerekek számláján írható majd jóvá, amikor ők felnőnek és kilépnek a nagybetűs Életbe.
Számunka az Iskola maga az Élet, és persze az Élet maga is Iskola.