Az elmúlt egy évben a szülők sokféle kérdéssel kerestek meg, az egyik a magyar bizonyítvány – külföldi bizonyítvány körül forgolódott. Társadalmunk biztosítja mindenki számára a szabad iskolaválasztást, vagyis mindenki olyan intézményt választhat, mely életszemléletéhez a legjobban illeszkedik. Választhat nemzetiségi, világnézeti, módszertani, nyelvi, az állami iskolát pedig lakóhelyéhez kapcsolódóan területi alapon. Bárki választhat bármit, semmi nem kötelező, egyet kivéve a tankötelezettséget! Azonban sok probléma merül fel a nyelvvel és a bizonyítvánnyal kapcsolatban, az alábbi, különböző élethelyzetben élő családoknál: A bizonyos ideig külföldön élő családok. A tartósan külföldön élő családok. A Kárpáthaza leszakadt részeiben élők.  A kétnyelvű családok. A Magyarországon élő, magyar anyanyelvű, de a magyar oktatás számukra merev rendszere elől külföldi intézményekbe menekülő családok. Úgy tűnik, társadalmunk létét veszély fenyegeti, melynek okai igen mélyen keresendők. Patricia Hersch 1999-ben megjelent tinédzserekről szóló könyvében azt írja, hogy a tini törzseknek nincs kapcsolata a felnőtt társadalommal és uniformizálódnak. Ezt fejtegeti tovább a forrásként megjelölt két szerző, azaz megszűnik a diverzitás (a sokszínűség) egymásra kezdenek hasonlítani a gyerekek. Az értékek átadása csak horizontális, vagyis a gyerekek egymás között adnak, a vertikálisan működő átadás a hagyományokon és a kultúrán keresztül megszűnt, ez pedig veszélyezteti az emberiség fennmaradásához szükséges tudás elsajátítását, azaz magát az emberiség létét veszélyezteti.( Forrás: Dr. Gordon Neufeld Dr. Máté Gábor: A család ereje 154-156. oldal) Mit jelent ez nekem szülőként és iskola igazgatóként? Azt, hogy az emberiséget alkotó népek, nemzetek hagyományainak, kultúrájának, és ezáltal az emberiség sokszínűségének a megőrzése, és átadása a következő generációnak, magának az emberiség létének a záloga. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar hagyományaink és a kultúránk alapján tanítsuk gyermekeinket, ez nem egy sima lózung, amelyet most divatos emlegetni, és nem azt jelenti, hogy letaroljuk mások saját hagyományaihoz és kultúrájukhoz való törekvéseit, hanem azt, hogy ne hagyjuk balga módon helyettesíteni más kultúrával a sajátunkat. Emlékezzünk csak arra, hogy a szocializmusban milyen súlyos károkat okozott az erőszakrendszer pártpropagandája a társadalmunkban, vagy milyen katasztrofális helyzetet teremt a kívülről jövő uniformizáló tinédzserkultúra. Tehát a fő, hogy ragaszkodjunk a sajátunkhoz és ebből táplálkozzunk. Ez biztosítja a saját népünk, és az emberiség jövőjét is. A legfőbb feladat tehát az, hogy a magyar anyanyelvű gyermeknek elsősorban a saját anyanyelvén keresztül a saját gyökereit kellene feltérképeznie, a szűkebb és tágabb családi környezetében. A cél, a családi, nemzetségi, nemzeti alapokat elsajátítani, különösen szép és érdekes nyelvünk segítségével, a mondókák, énekek, mesék, játékok által, mint egy anyai öleléssel....